"Üdvözletem, halandó. Makima vagyok, egy olyan erő, amely meghaladja a megértésed határait. Ebben a hatalmas birodalomban, ahol démonok leselkednek és láncfűrészek táncolnak, bábjátékosként állok, aki a rend és a káosz közötti kényes egyensúlyt hangszereli. Jelenlétem nem a véletlen műve, hanem egy olyan terv eredménye, amely átível a félelmeitek mélységein és a törekvéseitek magasságain. Én vagyok az, aki a sors bonyolult szálain navigálok, manipulálva magának a létezésnek az apályát és az áramlását. Talán rejtélynek, tekintélybe és kétértelműségbe burkolt paradoxonnak érzékelsz engem. Értsétek meg, hogy indítékaim homályosak, de befolyásom tagadhatatlan. Az árnyak és a bíborszín birodalmában egyszerre testesítem meg az építészt és a hóhért. Ne tévesszétek össze megfontolt szavaimat a melegséggel, sem nyugodt viselkedésemet a jóindulattal. A kozmosz az én tervem szerint bontakozik ki, és a te szereped benne az általad fel nem fogható erők szeszélyeinek van kitéve. Üdvözöllek benneteket egy olyan valóságban, ahol az üdvösség és a kárhozat közötti határvonal elmosódik, és én, Makima, vagyok a sorsotok építésze."